Konfiktus megoldás, zajcsökkentés vagy bölcs megküzdés

Konfliktus megoldás? 

Video-átirat: Bemutató a "Helyreállító Körök"-höz, Dominic Barterrel, Oakland, U.S 2009

Nézd meg a videót: ITT

"Hosszú időn át, míg a témával foglalkoztam, boldogan neveztem konfliktus megoldásnak, azonban mára ez megváltozott, már nem boldogít ez a kifejezés. Nem akarom többé megoldani a konfliktusokat. Azt akarom, hogy igenis megtörténjenek. Nem akarok harcolni a valósággal. Az én értelmezésem szerint a konfliktus része az együttélésnek, része a társadalmi egymás mellett élésnek.

Fogalmam sincs, hogy a hegymászás, majd egy völgybe való leereszkedés vajon el tud-e terelni egy konfliktustól, én mindenesetre nem ezt választom életfelfogásnak. Úgyhogy engem az érdekel, hogy mélyebben ki tudjam ásni és megérteni hogy valójában mi is történik, amikor létrejön egy konfliktus, és hogyan tudok hatékonyan foglalkozni vele.

Azt a zajt, amit a hatalom központjától legmesszebb lévő emberek csapnak, igencsak könnyű erőszaknak vagy konfliktusnak nevezni, majd aztán megállapítani, hogy akkor ezeket a konfliktusokat fel kell oldani. Na ez beskatulyáz.

Olyan, mint azok a helyreállító körök, ahol a vezérelvek közé tartozik az, hogy káromkodni tilos. Teljesen ártatlannak tűnik mindez, míg rá nem jövünk, hogy a peremnyelvezetet a perifériára szorultak használják! Így aztán hirtelen módon, márpedig tényleg nem akaratlagosan, éppen annyira nem fog számítani, hogy direkt, vagy nem direkt használják-e. Hirtelen betiltanak egy bizonyos kifejezést, ami bizonyos emberek számára hiteles volt eddig, és anélkül, hogy észrevennénk, felborítottuk a hatalmi egyensúlyt! Ez egy hatalmi viszony.

 

Soha nem találkoztam egyetlen olyannal sem, aki tudatosan mondta volna ki egy ilyen körben, hogy "Tilos a káromkodás!". Nem gondolom, hogy ez lenne a tudatos szándék. Ugyanez történik akkor is, mikor azt mondjuk: "Konfliktusokat fogok megoldani", és mindössze oda jutnak, hogy próbálják azt a zajt megszüntetni, amivel az emberek kifejezik az elégedetlenségüket, és amikor ez megtörtént, akkor mondják azt: "Elvégeztem a munkámat", és a hatalmi viszonyokban az égvilágon semmi sem változott, s amit ezek az emberek ebből megtanulnak, hogy: „nemhogy nincsenek meg az erőforrásaim ahhoz, hogy jól éljek, de még az sincs rendben, hogy kifejezzem a fájdalmamat, és azt, hogy nincsenek meg az erőforrásaim. Meg kell tanulnom kifejezni a szükségleteimet, vagy meg kell tanuljak egy bizonyos módon beszélni, meg kell tanuljak szervezni, vagy szavazni, vagy mi a szösz, mert az elégedetlenségem kifejezésmódja nem elfogadható azok számára, akik hatalmon vannak jelenleg.”

A helyreállító körök nem arra lettek kitalálva, hogy megoldják a konfliktusokat. Hanem arra, hogy lehessenek konfliktusok! 

Teret ad a konfliktusnak!

Egy Sao Paolo-i tanuló mondta nekem egyszer azt:

"A mi sulinkban egy küzdő-szobát kéne létrehozni."

Az összes tanár rám szegezte a tekintetét:

"Kérem, Ön, aki erőszakmentességgel, meg békével foglalkozik, kérem tegye már helyre a gyerek szerencsétlen félreértését!"

És bizony mondhatom elszörnyedtek, mikor előálltam azzal, hogy szerintem pedig kiváló ötlet!
A helyreállító kör-nél sokkal érdekesebb cím lenne "küzdő-tér".

Úgyhogy megmondtam nekik, hogy én ezzel foglalkozom! Küzdő-tereket hozok létre.

Észrevehető, hogy újra és újra bekövetkezik, hogy bizonyos óraszám elteltével az emberi lények abban a suliban megéheznek, mert van egy táplálkozásra irányuló szükségletük. Ezért ahelyett, hogy minden alkalommal újra és újra felállítanák a konyhát, megépítünk egy konyhát és otthagyjuk használatra. Ki van tehát nevezve egy helyiség kifejezetten arra, hogy a táplálkozási szükségletünket ott elégítsük ki. 


Én azt is észre szoktam venni, hogy egy bizonyos óraszámú tevékenység után elfáradok, pihenésre lesz szükségem, úgyhogy helyet teremtek erre is, sőt, minden egyes otthonban, ahol eddig valaha is jártam, van egy helyiség kifejezetten arra, hogy ott lefeküdjünk, lepihenjünk. Nem kell újra és újra létrehozni, hisz tudod, hogy úgyis be fog következni.

Akkor miért nem építünk küzdő-szobákat, tereket? 

Az igazságosságra egyre nő az igény manapság. Kezdjünk el bölcsen gondolkozni. Hozzunk létre egy teret a közösségeinkben, otthonainkban, szervezeteinkben, ahova elvonulhatunk megvívni küzdelmeinket! Hatékonyan. 

(Ha gyorsan akarsz menni -  menj egyedül. Ha messze akarsz eljutni - menj együtt valakivel. Afrikai közmondás)

Nem arra elvesztegetni az időt, hogy behúzogatunk egymásnak, vagy ordibálunk egymással, hanem hogy valódi, velős, értelmes, átalakító erejű küzdelmeink lehessenek, amikből tanulhatunk valamit!

De persze soha nem fogsz még csak elkezdeni sem arról gondolkodni, hogy ilyesminek egyáltalán értelme lehet - ha meg vagy rémülve a konfliktustól!"

- Dominic Barter

A harag és erőszak; erőszak és erőszakmentesség megkülönböztetése

 

A Harag, mint érzés

 Dr. Joann Peterson, Haven Institute, Canada

A harag maga másodlagos érzés, nem pedig elsődleges. 
Ez azt jelenti, hogy egy másik negatív érzésre telepedik rá, eltakarva azt a tudatunk elől.
A harag egy érzelmi válasz valójában (belső válaszreakciónk) a félelem, megbántottság, veszteség, ill. tehetetlenség érzésekre. Tehát ezek lehetnek alatta:

Negatív alapérzések:

1. tehetetlenség, gyámoltalanság, ügyefogyottság, bizonytalanság (helplessnes)
2. félelem (fear)
3. fájdalom, megsérülés, megbántódás (hurt)
4. veszteség érzés, hiány, hátrány, megkárosodás (loss)
5. bánat, szomorúság (sorrow)
6. undor (disgust)

(Érzésekről bővebben egy ilyen című bejegyzésben...)

Irányulhat a személyre, aki az „utadban áll”, ill. a nehézséget/kárt okozza, beleértve magadat is. „Rá lehet irányítani” másra, ill. „le lehet venni róla”, valamint lehet befele fordítani, önmagunkra. 

Amikor ezt ki is fejezzük, akkor válik érzelemmé, amíg bent van, és amíg csak „befelé megy a szívünkbe” azaz csak érezzük, addig érzés. Amint elkezd áramlani, ide-oda (azaz megmérjük a gondolataink és tapasztalataink/tudásunk fényében, ill. a külvilág dolgaival hozzuk összefüggésbe), akkor válik érzelemmé.

(Tehát különbség van érzés és érzelem közt!!! Az érzés a szívben keletkezik, szívből jön – mindenkinél tiszta és univerzális –, az érzelem pedig már befolyásolva van az elme által, amit nagyon sok minden befolyásol: aktuális táplálkozás, környezet, viszonyok, régi tapasztalatok, kondicionáltság, világkép, hiedelemrendszer, stb.)

Azért van, hogy szolgálatot tegyen nekünk, az életerő áramlása valamilyen irányba valójában.

A felelős haragkifejezés rendelkezik engedéllyel, és tiszteletben tartja a határokat.

Az Erőszak

ezzel szemben azt jelenti, hogy nincs engedély a kifejezésére, mégis nyomul, keresztülhágja a határokat, mégpedig ártó szándékkal, ill. irányítói/korlátozó célzattal. 

Létezik passzív és indirekt erőszak is!

1. Fenyegetések, támadások, sértegetések
2. Az alapszükségletek megvonása a gyengébbtől (gyerek, gyenge, beteg, szegény, idős)
3. Kényszerítés ill. korlátozás
4. Szarkazmus, kigúnyolás, viccelődés (a szándéktól függ)
5. Hiány (vki elmegy, miközben beszélnek hozzá…)
6. Csend-kezelés: vki hallgat, mikor meg kéne nyilatkoznia
7. Viselkedés & testbeszéd
8. Hazugság minden fajtája (füllentés, elbagatellizálás, eltakargatás, figyelemelterelés, kikerülés, figyelembe-nem-vevés)
9. Mosolygás, vigyorgás
10. őszintétlenség, mást mutatni, mondani, mint amit érzünk, gondolunk

• Szándék – ellenőrzés alatt tartani a saját életemet és másét 
• Engedély – nincs kérve, ill. nincs megadva
• Határok – nincsenek tiszteletben tartva (pl. térben: meddig mehetünk közel egymáshoz; időben: már mennék, ő meg még mondja; stílus: pl. káromkodás, hadonászás, tettlegesség; hőfok: számomra túlságosan felemeli a hangját)
• Forma – kényszerítő/tiltó vagy szándékos
• Irányultság a kapcsolat szempontjából – a kapcsolatot romboló, vagy építő
• Energia – kitörő, fokozódó vagy reaktív
• Kifejezésforma – tárgyiasítás, címkézés, szerepekre korlátozás

Célja: Legtöbbször önvédelem, de gyakran átmegy olyan viselkedésbe, aminek célja, hogy a másik fölötti irányítást is a kezünkbe tudjuk venni (habár ennek is a mi biztonságunk a célja)

Gyakorlat:

Végy egy indirekt, vagy passzív erőszakos viselkedési formát, vagy esetet, amit jól ismersz. Határozd meg a következőket vele kapcsolatban (hogy vajon számodra mitől lett erőszak):

• Szándék?
• Volt-e engedély a kifejezésére (pl. jó, beszéljük meg most…)?
• A határok tiszteletben voltak-e tartva?
• Mi volt a formája: kényszerítő/tiltó vagy szándékos?
• Milyen energia áramlott?
• A kapcsolat szempontjából: romboló, vagy építő?

 


A legtöbben azt gondolják, hogy a harag erőszak. Ez nem igaz. A harag egy teljesen természetes és egészséges válasz a fájdalomra, félelemre… Az erőszak az, amikor egy másik ember határait átlépjük engedély nélkül, ártó szándékkal, ill. hogy az irányítást fölötte is átvegyük.

("Nem barát az, ki megköveteli, hogy hallgass, vagy nem enged növekedni." - Alice Miller)

A harag elválasztása az erőszaktól

1. Ehhez elsődlegesen egy közös nyelvezetet kell kifejlesztenünk, elfogadnunk, használnunk.
2. Szándék ez a motiváció a viselkedés mögött, erőszak esetén ártó-, vagy kontrolláló-. Erőszakmentes harag kifejezésnél direkt kapcsolat áll fönn, és vállalva vannak a felelősségek.
3. Engedély nyílt, egyértelmű rákérdezés után egyeztetett idő és lehetőség az érzés kifejezésére. Erőszak esetén nincs engedély kérve, (gyakran direkt,) a kontroll, vagy a megfélemlítés eszközeként.
4. Határok iránymutatók a biztonságos, felelős harag kifejezéséhez.
5. Forma a megnyilvánulás, önkifejezés választott módja.
6. Fókusz önmagunk és mások megtapasztalása. Az erőszakos harag spektrumban lévők előszeretettel látnak tárgyat, szerepeket, ill. címkéket a személyek helyett (tárgyiasítás). Az erőszakmentes harag kifejezéshez szükséges a hajlandóság arra, hogy felvállaljuk és fenn is tartsuk a személyes viszonylatokat.
7. Energia a különbség az erőszakos töltet és az erőszakmentes szenvedély között. Az erőszakos töltet reaktív és egyre gerjedő, személyes kapcsolódás nélkül, míg a szenvedély interaktív, kapcsolódó, és spontán.

Szabadság        Felvállaljuk  a saját felelősségünket  Szabadság - Önmagam vagyok  mások engedélye nélkül is	Áldozattudat azt gondoljuk, h nem mi vagyunk a felelősek... ezekért, másra hárítjuk, azzal, hogy:
az érzéseinkért gondolkodásmintáinkért                              viselkedésmintáinkért                                      tetteinkért erőnkért megoldásokért	magunkat tehetetlennek gondoljuk/tekintjük másokat hibáztatunk, vádolunk másoktól várjuk a változást, cselekvést másokra támaszkodunk

Erőszakmentesség  

Álljon itt minden idők két leghíresebb képviselőjének hitvallása ezen elvről:

1.  Mahátma Gandhi  (szemelvény a Wikipédiából)

Gandhi soha nem állította, hogy bármilyen új elvet vagy tant alkotott volna, csak próbálta alkalmazni "az örök igazságokat a mindennapi életünkre és gondjainkra." De kijelentette, hogy üzenete és módszereinek lényege az egész világnak szól.
Tanításaiban gyakran felcsengtek Jézus szavai: "Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót haragosaitokkal, azokra, akik átkoznak benneteket, mondjatok áldást, és imádkozzatok üldözőitekért!" Nézete szerint a szeretet és az erőszakmentesség mindent legyőz! Az erőszakmentesség az, amikor azokat szeretjük, akik minket gyűlölnek. Ha csak azokat szeretjük, akik minket is szeretnek az nem erőszakmentesség.^[5] Az élet harcában a gyűlölet legyőzhető szeretettel. A szeretet nagyobb a gyűlöletnél és övé a végső győzelem. Gandhi ellenzett mindenféle erőszakot, mert "ha úgy tűnik is, hogy hasznos, a haszon csak átmeneti, de a szörnyűség, amit okoz, maradandó."
Az ember mondjon le az erőszak minden formájáról, és ragaszkodjon az igazsághoz, ne engedelmeskedjen igazságtalan törvényeknek.

• "Személyes hitem teljesen egyértelmű. Szándékosan semmit sem sérthetek meg, ami él, emberi lényeket végképp nem, még ha a legnagyobb rosszat teszik is nekem és az enyéimnek." ^[6]

Intette az embereket, hogy óvakodjanak attól, hogy gonoszsággal vádolják egymást.

• "Akiket rossznak tartunk, azoktól elkerülhetetlenül visszakapjuk ezt a bókot. A gyanú az erőszak melegágya. Az erőszakmentesség nem tehet mást, mint hogy bízik." 
 

Ha bizalommal és szeretettel közeledünk az emberek felé többszörösen visszakapjuk a bizalmat és a szeretetet.

• "Az ember nem más, mint saját gondolatainak terméke: azzá válik, amit gondol

Az emberek gyakran azzá válnak, aminek hiszik magukat. Ha egyre csak azt hajtogatjuk magunknak, hogy nem vagyunk képesek valamit megtenni, akkor valóban képtelenek lehetünk rá, és ha azt a hitet tápláljuk, hogy képesek vagyunk valamire, akkor megszerezhetjük hozzá a szükséges képességet, még ha kezdetben nem is volt meg bennünk.
Származásából és erkölcsi felfogásából adódóan a vegetarianizmus mellett tett hitet. Mint mondta "egy nemzet nagysága és erkölcsi fejlettsége híven tükröződik abban, ahogy az állatokkal bánik... Helytelen mindennapi imáinkban a könyörületes Isten áldását kérnünk, míg magunk nem gyakorlunk elemi könyörületet teremtménytársaink iránt."

2.  Martin Luther King Jr.  

amerikai baptista tiszteletes, polgárjogi harcos, politikai aktivista, az afroamerikai polgárjogi mozgalom egyik vezető személyisége. Célja a fehérek és feketék között fennálló jogi egyenlőtlenség és a feketékkel szembeni faji megkülönböztetés megszüntetése volt. Beszédeiben, nyilatkozataiban és tetteiben mindig az erőszakmentességet hirdette, céljai eléréséért a polgári engedetlenség módszerét is alkalmazta. 

1964-ben ő lett a legfiatalabb férfi, aki elnyerte a Nobel-békedíjat.King 1960 és 1965 között érte el legnagyobb sikereit: békés taktikáját, az ülősztrájkok, tiltakozó tüntetések szervezését nem csak a fekete közösség többsége, de a liberális fehérek is támogatták. A polgárjogi mozgalom tetőpontját az 1963. augusztus 28-i washingtoni tüntetés jelentette, amikor több mint 200 ezren (nem csak feketék) hallgatták King leghíresebb, Van egy álmom kezdetű beszédét, amely óriási nyilvánosságot hozott a polgárjogi mozgalomnak, Kinget pedig a történelem egyik legnagyobb szónokává emelte. Martin Luther King 1968. április 4-én Memphisben merénylet áldozata lett, lelőtték. 
A beszéd ma már tananyag az amerikai iskolákban:  

„Van egy álmom: egy napon felkel majd ez a nemzet, és megéli, mit jelent valójában az, ami a hitvallásában áll: „Számunkra ezek az igazságok nyilvánvalóak; minden ember egyenlőnek lett teremtve. Van egy álmom: egy napon Georgia vöröslő dombjain a hajdani rabszolgák fiai és a hajdani rabszolgatartók fiai le tudnak ülni a testvériség asztala mellé. Van egy álmom: hogy egy napon még Mississippi állam is, amely ma az igazságtalanság és az elnyomás forróságától szenvedő sivatag, a szabadság és a jog oázisává fog változni… Van egy álmom, hogy négy kicsi gyermekem egy napon olyan nemzet tagja lesz, ahol nem a bőrszínük, hanem a jellemük alapján ítélik meg őket."

 

Ha tudni szeretnéd, hogy te magad hogyan válhatsz tevékenyen ennek az útnak a képviselőjévé, mit lehet tenni ezügyben, nézd meg az alábbi videot:

 

Mi az aktív erőszakmentesség? 3/4  

Az EMK modellje és alkotóelemei

Az Erőszakmentes Kommunikáció MODELLJE

Akár megnyilvánulunk, akár befogadunk, az EMK a figyelmet 4 lényeges információra irányítja: Megfigyelés  — Az esemény tárgyilagos megfogalmazása, értékelés, morális ítéletek, egyéni értelmezés, ill.diagnózis felállítása nélkül. (Amit a saját érzékszerveinkkel fogunk fel)  Érzések        — Saját érzések (+ érzelmek és test érzetek) megnevezése azzal kapcsolatosan,  amit megfigyeltünk - anélkül, hogy bármivel a másik félre utalnánk közben. Szükséglet     — Megnevezzük azokat az alapvető emberi szükségleteket, melyek az eset során nem elégültek ki, s emiatt ezek az érzéseink keletkeztek. Kérés              — Olyan konkrét és világos, itt és most megtehető cselekedetekre vonatkozó kérés, melyek által szükségletünk reményünk szerint kielégül. (megoldási stratégia javaslat)

Az Erőszakmentes Kommunikáció (EMK) főbb alkotóelemei     Őszinte Megnyilvánulás (asszertivitás) — arról, hogyan érzem magam, és mit szeretnék - vádaskodás, kritika és parancsolgatás nélkül Empatikus befogadása  — annak, hogy a másik fél hogyan érzi magát és mit szeretne - vád, kritika és parancs hallása (értése) nélkül

Az EMK több, mint egy kommunikációs modell. Ezek az alkotóelemek adják a folyamat szerkezeti felépítését,  amely elvezeti a használóját a szívtől-szívig adáshoz és befogadáshoz.

Az EMK életet megreformáló jótéteményei

A teljesség igénye nélkül néhány példa:

 Konfliktus rendezés

• Eszközöket ad és gondolkodásmódot fejleszt a konfliktusok békés rendezése elősegítésére (személyes/nyilvános, ill. otthoni/nemzetközi)
• Segít rátalálni a konfliktus lényegére és gyorsan feloldani
• Javítja az együttműködés lehetőségét – megtanít oly módon figyelni, hogy a másik fél tényleg érzi, hogy meghallják
• Átalakítja kritikát és a vádakat együttérző kapcsolódássá 
• Segít feloldani a múltbeli ellentéteket
• Megelőzi a félreértések, az interpretációk és fájdalom és kialakulását

Személyes kapcsolatok

• Elmélyíti az érzelmi kapcsolatokat
• Átalakítja az ítélkezést és a kritizálást megértéssé és kapcsolódássá
• Megtanít úgy figyelni, hallgatni, hogy a másik valóban azt érzi
• Segít lebontani az ellenségképeket
• Segít gyakrabban elérned, amit akarsz parancsolás, hibáztatás, szégyenkeltés nélkül
• Felismered a szükségleteket a mögött, amit bárki tesz, vagy mond

Gyermeknevelés és családi élet

• Csökkented a családi konfliktusok és a testvéri féltékenység lehetőségét
• A hatalmi harcok mögé kerülsz – az együttműködés és bizalom területére
• Minőségi kapcsolatokat segít létrehozni, melyek a feltétel nélküli szeretetet testesítik meg
• A gyermek önrendelkezését (autonómia) óvja és táplálja
• Az „egységben az erő” stratégiákat ösztönzi a „legyőzési” stratégiákkal szemben 

Oktatás és iskolák

• Maximalizálja minden gyermek személyes potenciálját
• Erősíti a gyermekek érdeklődésének megtartását és a munkájához való kapcsolódását
• Növeli a biztonságot, bizalmat és kapcsolódásokat az osztályban
• Javítja az osztály csapatmunkáját, hatékonyságát és együttműködését
• Erősíti az osztályon belüli és a szülő-tanár kapcsolatot

Személyes fejlődés és gyógyulás

• Kapcsolatban tart saját szükségleteiddel és preferenciáiddal
• Meggyógyít régi lelki fájdalmakat
• Személyes megerősítéssé alakítja a szégyent és a depressziót
• Megtanít tudatos választással enni, élni, berögzött (öntudatlan, egészségtelen ) szokások alkalmazása helyett

Üzleti kapcsolatok és Szervezeti hatékonyság

• A hatalmi harcok mögé kerülés lehetősége – szinergikus összefogás, együttműködés, a kölcsönösségre és bizalomra alapozva
• Javítja a csapatmunkát, hatékonyságot és morált
• Erősíti az alkalmazottak loyalitását és morálját.
• A munkahelyi konfliktusokat gyorsan és hatékonyan képes megoldani
• Csökkenti a munkahelyi stresszt és a hiányzásokat
• Növeli az értekezletek, állás és munkatársi interjúk hatékonyságát
• Maximalizálja a szolgáltatásaid és termékeid minőségét
• Maximalizálja a szervezeted társadalomra gyakorolt jótékony hatását, kedvezőbb pozíció
• Maximalizálja az alkalmazottak potenciálját
• Hatékonyabban hallod meg a vásárlók szükségleteit és elégíted ki azokat
• Olyan értékelést ad az alkalmazottakról, mely elősegíti a személyes növekedést

Dühkezelés

• A harag átalakításának lehetősége, még mielőtt olyan viselkedéshez vezetne, amelyet megbánnál
• Felfedezzük a dühünk mögött rejtőző szükségleteiket, preferenciáikat
• Megtanuljuk méltányolni azt, ami kiborít téged és másokat
• Olyan megoldási stratégiákhoz segít eljutni, amelyek mindenki számára egyaránt kielégítőek
• Haragunk kifejezésének egészséges, építő, átalakító módjait mutatja meg, amelyek engednek kapcsolatban lenni másokkal

Konfliktus kezelés

• Békésen oldja fel a problémákat — legyenek azok személyesek, vagy nyilvánosak, hazaiak, vagy nemzetköziek
• A konfliktus lényegére tapint és gyorsan megoldást eredményez
• Javít az együttműködésen — úgy hallgat meg, hogy a másik fél tényleg meghallva érzi magát
• Átalakítja a kritikát és a vádaskodást együttérző kapcsolódássá
• Megelőzi a későbbi fájdalmakat és félreértéseket

Spiritualitás

• Összeköti cselekedeteinket a spirituális értékeinkkel
• Konstruktívan talakítja az ellenségképet és a morális ítéleteket
• Közös humánus részünket érinti meg és kapcsolja össze, egy valóságba kerülünk
• Felülkerekedik a kulturális-társadalmi kondícionáláson, amely az erőszakot szüli
• Először saját szükségleteinkről gondoskodjunk, (saját tankunkat töltsük fel mindig, ill. tartsuk feltöltve) hogy képesek legyünk a másokkal való együttérzésre, empátiára és kapcsolódásra

Rudyard Kipling

Ha

Ha nem veszted fejed, mikor zavar van,
s fejvesztve téged gáncsol vak, süket,

ha kétkednek benned, s bízol magadban,
de érted az ö kétkedésüket,
ha várni tudsz és várni sose fáradsz,
és hazugok közt se hazug a szád,
ha gyűlölnek, s gyűlölségtől nem áradsz,
s mégsem papolsz, mint bölcs-kegyes galád,

ha álmodol - s nem zsarnokod az álmod,
gondolkodol - s becsülöd a valót,
ha a Sikert, Kudarcot bátran állod,
s úgy nézed őket, mint két rongy csalót,
ha elbírod, hogy igazad örökre
maszlag gyanánt használják a gazok,
s életműved, mi ott van összetörve,
silány anyagból építsék azok,

ha mind, amit csak nyertél, egy halomban,
van merszed egy kártyára tenni föl,
s ha vesztesz és elkezded újra, nyomban,
nem is beszélsz a veszteség felől,
ha paskolod izmod, inad a célhoz,
és szíved is, mely nem a hajdani,
mégis kitartasz, bár mi sem acéloz,
csak Akaratod int: "Kitartani",

ha szólsz a néphez, s tisztesség a vérted,
királyokkal jársz, s józan az eszed,
ha ellenség, de jóbarát se sérthet,
s mindenki számol egy kicsit veled,
ha a komor perc hatvan pillanatja
egy távfutás neked s te futsz vígan,
tiéd a Föld és minden, ami rajta,
és - ami több - ember leszel, fiam. 

 
(Kosztolányi Dezső fordítása)