AKTUÁLIS

 

A Harag, mint érzés

 Dr. Joann Peterson, Haven Institute, Canada

A harag maga másodlagos érzés, nem pedig elsődleges. 
Ez azt jelenti, hogy egy másik negatív érzésre telepedik rá, eltakarva azt a tudatunk elől.
A harag egy érzelmi válasz valójában (belső válaszreakciónk) a félelem, megbántottság, veszteség, ill. tehetetlenség érzésekre. Tehát ezek lehetnek alatta:

Negatív alapérzések:

1. tehetetlenség, gyámoltalanság, ügyefogyottság, bizonytalanság (helplessnes)
2. félelem (fear)
3. fájdalom, megsérülés, megbántódás (hurt)
4. veszteség érzés, hiány, hátrány, megkárosodás (loss)
5. bánat, szomorúság (sorrow)
6. undor (disgust)

(Érzésekről bővebben egy ilyen című bejegyzésben...)

Irányulhat a személyre, aki az „utadban áll”, ill. a nehézséget/kárt okozza, beleértve magadat is. „Rá lehet irányítani” másra, ill. „le lehet venni róla”, valamint lehet befele fordítani, önmagunkra. 

Amikor ezt ki is fejezzük, akkor válik érzelemmé, amíg bent van, és amíg csak „befelé megy a szívünkbe” azaz csak érezzük, addig érzés. Amint elkezd áramlani, ide-oda (azaz megmérjük a gondolataink és tapasztalataink/tudásunk fényében, ill. a külvilág dolgaival hozzuk összefüggésbe), akkor válik érzelemmé.

(Tehát különbség van érzés és érzelem közt!!! Az érzés a szívben keletkezik, szívből jön – mindenkinél tiszta és univerzális –, az érzelem pedig már befolyásolva van az elme által, amit nagyon sok minden befolyásol: aktuális táplálkozás, környezet, viszonyok, régi tapasztalatok, kondicionáltság, világkép, hiedelemrendszer, stb.)

Azért van, hogy szolgálatot tegyen nekünk, az életerő áramlása valamilyen irányba valójában.

A felelős haragkifejezés rendelkezik engedéllyel, és tiszteletben tartja a határokat.

Az Erőszak

ezzel szemben azt jelenti, hogy nincs engedély a kifejezésére, mégis nyomul, keresztülhágja a határokat, mégpedig ártó szándékkal, ill. irányítói/korlátozó célzattal. 

Létezik passzív és indirekt erőszak is!

1. Fenyegetések, támadások, sértegetések
2. Az alapszükségletek megvonása a gyengébbtől (gyerek, gyenge, beteg, szegény, idős)
3. Kényszerítés ill. korlátozás
4. Szarkazmus, kigúnyolás, viccelődés (a szándéktól függ)
5. Hiány (vki elmegy, miközben beszélnek hozzá…)
6. Csend-kezelés: vki hallgat, mikor meg kéne nyilatkoznia
7. Viselkedés & testbeszéd
8. Hazugság minden fajtája (füllentés, elbagatellizálás, eltakargatás, figyelemelterelés, kikerülés, figyelembe-nem-vevés)
9. Mosolygás, vigyorgás
10. őszintétlenség, mást mutatni, mondani, mint amit érzünk, gondolunk

• Szándék – ellenőrzés alatt tartani a saját életemet és másét 
• Engedély – nincs kérve, ill. nincs megadva
• Határok – nincsenek tiszteletben tartva (pl. térben: meddig mehetünk közel egymáshoz; időben: már mennék, ő meg még mondja; stílus: pl. káromkodás, hadonászás, tettlegesség; hőfok: számomra túlságosan felemeli a hangját)
• Forma – kényszerítő/tiltó vagy szándékos
• Irányultság a kapcsolat szempontjából – a kapcsolatot romboló, vagy építő
• Energia – kitörő, fokozódó vagy reaktív
• Kifejezésforma – tárgyiasítás, címkézés, szerepekre korlátozás

Célja: Legtöbbször önvédelem, de gyakran átmegy olyan viselkedésbe, aminek célja, hogy a másik fölötti irányítást is a kezünkbe tudjuk venni (habár ennek is a mi biztonságunk a célja)

Gyakorlat:

Végy egy indirekt, vagy passzív erőszakos viselkedési formát, vagy esetet, amit jól ismersz. Határozd meg a következőket vele kapcsolatban (hogy vajon számodra mitől lett erőszak):

• Szándék?
• Volt-e engedély a kifejezésére (pl. jó, beszéljük meg most…)?
• A határok tiszteletben voltak-e tartva?
• Mi volt a formája: kényszerítő/tiltó vagy szándékos?
• Milyen energia áramlott?
• A kapcsolat szempontjából: romboló, vagy építő?

 


A legtöbben azt gondolják, hogy a harag erőszak. Ez nem igaz. A harag egy teljesen természetes és egészséges válasz a fájdalomra, félelemre… Az erőszak az, amikor egy másik ember határait átlépjük engedély nélkül, ártó szándékkal, ill. hogy az irányítást fölötte is átvegyük.

("Nem barát az, ki megköveteli, hogy hallgass, vagy nem enged növekedni." - Alice Miller)

A harag elválasztása az erőszaktól

1. Ehhez elsődlegesen egy közös nyelvezetet kell kifejlesztenünk, elfogadnunk, használnunk.
2. Szándék ez a motiváció a viselkedés mögött, erőszak esetén ártó-, vagy kontrolláló-. Erőszakmentes harag kifejezésnél direkt kapcsolat áll fönn, és vállalva vannak a felelősségek.
3. Engedély nyílt, egyértelmű rákérdezés után egyeztetett idő és lehetőség az érzés kifejezésére. Erőszak esetén nincs engedély kérve, (gyakran direkt,) a kontroll, vagy a megfélemlítés eszközeként.
4. Határok iránymutatók a biztonságos, felelős harag kifejezéséhez.
5. Forma a megnyilvánulás, önkifejezés választott módja.
6. Fókusz önmagunk és mások megtapasztalása. Az erőszakos harag spektrumban lévők előszeretettel látnak tárgyat, szerepeket, ill. címkéket a személyek helyett (tárgyiasítás). Az erőszakmentes harag kifejezéshez szükséges a hajlandóság arra, hogy felvállaljuk és fenn is tartsuk a személyes viszonylatokat.
7. Energia a különbség az erőszakos töltet és az erőszakmentes szenvedély között. Az erőszakos töltet reaktív és egyre gerjedő, személyes kapcsolódás nélkül, míg a szenvedély interaktív, kapcsolódó, és spontán.

Szabadság        Felvállaljuk  a saját felelősségünket  Szabadság - Önmagam vagyok  mások engedélye nélkül is	Áldozattudat azt gondoljuk, h nem mi vagyunk a felelősek... ezekért, másra hárítjuk, azzal, hogy:
az érzéseinkért gondolkodásmintáinkért                              viselkedésmintáinkért                                      tetteinkért erőnkért megoldásokért	magunkat tehetetlennek gondoljuk/tekintjük másokat hibáztatunk, vádolunk másoktól várjuk a változást, cselekvést másokra támaszkodunk

Erőszakmentesség  

Álljon itt minden idők két leghíresebb képviselőjének hitvallása ezen elvről:

1.  Mahátma Gandhi  (szemelvény a Wikipédiából)

Gandhi soha nem állította, hogy bármilyen új elvet vagy tant alkotott volna, csak próbálta alkalmazni "az örök igazságokat a mindennapi életünkre és gondjainkra." De kijelentette, hogy üzenete és módszereinek lényege az egész világnak szól.
Tanításaiban gyakran felcsengtek Jézus szavai: "Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót haragosaitokkal, azokra, akik átkoznak benneteket, mondjatok áldást, és imádkozzatok üldözőitekért!" Nézete szerint a szeretet és az erőszakmentesség mindent legyőz! Az erőszakmentesség az, amikor azokat szeretjük, akik minket gyűlölnek. Ha csak azokat szeretjük, akik minket is szeretnek az nem erőszakmentesség.^[5] Az élet harcában a gyűlölet legyőzhető szeretettel. A szeretet nagyobb a gyűlöletnél és övé a végső győzelem. Gandhi ellenzett mindenféle erőszakot, mert "ha úgy tűnik is, hogy hasznos, a haszon csak átmeneti, de a szörnyűség, amit okoz, maradandó."
Az ember mondjon le az erőszak minden formájáról, és ragaszkodjon az igazsághoz, ne engedelmeskedjen igazságtalan törvényeknek.

• "Személyes hitem teljesen egyértelmű. Szándékosan semmit sem sérthetek meg, ami él, emberi lényeket végképp nem, még ha a legnagyobb rosszat teszik is nekem és az enyéimnek." ^[6]

Intette az embereket, hogy óvakodjanak attól, hogy gonoszsággal vádolják egymást.

• "Akiket rossznak tartunk, azoktól elkerülhetetlenül visszakapjuk ezt a bókot. A gyanú az erőszak melegágya. Az erőszakmentesség nem tehet mást, mint hogy bízik." 
 

Ha bizalommal és szeretettel közeledünk az emberek felé többszörösen visszakapjuk a bizalmat és a szeretetet.

• "Az ember nem más, mint saját gondolatainak terméke: azzá válik, amit gondol

Az emberek gyakran azzá válnak, aminek hiszik magukat. Ha egyre csak azt hajtogatjuk magunknak, hogy nem vagyunk képesek valamit megtenni, akkor valóban képtelenek lehetünk rá, és ha azt a hitet tápláljuk, hogy képesek vagyunk valamire, akkor megszerezhetjük hozzá a szükséges képességet, még ha kezdetben nem is volt meg bennünk.
Származásából és erkölcsi felfogásából adódóan a vegetarianizmus mellett tett hitet. Mint mondta "egy nemzet nagysága és erkölcsi fejlettsége híven tükröződik abban, ahogy az állatokkal bánik... Helytelen mindennapi imáinkban a könyörületes Isten áldását kérnünk, míg magunk nem gyakorlunk elemi könyörületet teremtménytársaink iránt."

2.  Martin Luther King Jr.  

amerikai baptista tiszteletes, polgárjogi harcos, politikai aktivista, az afroamerikai polgárjogi mozgalom egyik vezető személyisége. Célja a fehérek és feketék között fennálló jogi egyenlőtlenség és a feketékkel szembeni faji megkülönböztetés megszüntetése volt. Beszédeiben, nyilatkozataiban és tetteiben mindig az erőszakmentességet hirdette, céljai eléréséért a polgári engedetlenség módszerét is alkalmazta. 

1964-ben ő lett a legfiatalabb férfi, aki elnyerte a Nobel-békedíjat.King 1960 és 1965 között érte el legnagyobb sikereit: békés taktikáját, az ülősztrájkok, tiltakozó tüntetések szervezését nem csak a fekete közösség többsége, de a liberális fehérek is támogatták. A polgárjogi mozgalom tetőpontját az 1963. augusztus 28-i washingtoni tüntetés jelentette, amikor több mint 200 ezren (nem csak feketék) hallgatták King leghíresebb, Van egy álmom kezdetű beszédét, amely óriási nyilvánosságot hozott a polgárjogi mozgalomnak, Kinget pedig a történelem egyik legnagyobb szónokává emelte. Martin Luther King 1968. április 4-én Memphisben merénylet áldozata lett, lelőtték. 
A beszéd ma már tananyag az amerikai iskolákban:  

„Van egy álmom: egy napon felkel majd ez a nemzet, és megéli, mit jelent valójában az, ami a hitvallásában áll: „Számunkra ezek az igazságok nyilvánvalóak; minden ember egyenlőnek lett teremtve. Van egy álmom: egy napon Georgia vöröslő dombjain a hajdani rabszolgák fiai és a hajdani rabszolgatartók fiai le tudnak ülni a testvériség asztala mellé. Van egy álmom: hogy egy napon még Mississippi állam is, amely ma az igazságtalanság és az elnyomás forróságától szenvedő sivatag, a szabadság és a jog oázisává fog változni… Van egy álmom, hogy négy kicsi gyermekem egy napon olyan nemzet tagja lesz, ahol nem a bőrszínük, hanem a jellemük alapján ítélik meg őket."

 

Ha tudni szeretnéd, hogy te magad hogyan válhatsz tevékenyen ennek az útnak a képviselőjévé, mit lehet tenni ezügyben, nézd meg az alábbi videot:

 

Mi az aktív erőszakmentesség? 3/4