Párkapcsolat

"Szeretném, ha meghallgatnál, de nem bírálnál...
Szeretném, ha véleményt mondanál, de nem adnál tanácsot...
Szeretném, ha bíznál bennem, de nem követelnél...
Szeretném, ha segítenél, de nem akarnál dönteni helyettem...
Szeretném, ha vigyáznál rám, de nem nyomnál el...
Szeretném, ha néznél, de nem vetítenéd ki rám önmagadat...
Szeretném, ha ölelnél, de nem fojtanál...
Szeretném, ha biztatnál, de nem taszigálnál...
Szeretném, ha támogatnál, de nem hurcolnál...
Szeretném, ha óvnál, de hazugságok nélkül...
Szeretném, ha közelednél, de nem rontanál rám...
Szeretném, ha megismernéd belőlem azokat a dolgokat is, amik a legkevésbé tetszenek neked...
Szeretném, ha elfogadnád, és nem iparkodnál megváltoztatni ezeket...
Szeretném, ha tudnád, hogy MA számíthatsz rám…
Feltétel nélkül."
(Jorge Bucay)

A bensőséges kapcsolatok művészete

Szerző: Bende Katalin tanácsadó szakpszichológus - 2017. január 6. 10.11 

A címben szereplő könyv írói szerint ahhoz, hogy bensőséges, meghitt kapcsolatokat tudjunk kialakítani több tényező együttes jelenléte szükséges. Ezek között szerepel a szabad választás, majd az elfogadástól, a másik meghallgatásának képességén át az időtlen jelenlétig terjed a skála. Ahhoz, hogy intim viszonyban legyünk másokkal a következő feltételek jó, ha teljesülnek:

• Szabad választás: Az intimitás a szabad döntéssel kezdődik, ha eldöntjük, hogy szeretnék a másikkal bensőséges viszonyban lenni. Választani kell ahhoz is, hogy önmagunk lehessünk a másikkal szemben. 
• Felelősségtudat: Akkor tudunk a másik emberrel meghitt kapcsolatban lenni, ha teljes felelősséget vállalunk önmagunkért! Elismerjük azt is, hogy csak mi tehetjük magunkat boldoggá, vagy boldogtalanná, a másik nem felelős a saját érzéseinkért. 
• A másik meghallgatása: Ilyenkor nem csak arra vagyunk képesek, hogy nyíltan és őszintén beszéljünk, hanem arra is, hogy nyitottan és együttérzően meghallgassuk a másik embert, akkor is, ha nem értünk vele egyet mindenben. Képesek vagyunk törődni és figyelmesnek lenni. 
• Kockázatvállalás: Vállaljuk a kapcsolatból fakadó bizonytalanságokat, hiszen nem tudhatjuk előre, hogy ki és milyen a másik ember. Ez bizalomteli nyitottságot feltételez. 
• Időtlen jelenlét: Mivel az intimitás időtlen, képesek vagyunk a jelenben létezni. Az intim kapcsolatunk mindig jelen idejű, sosem volt vagy lesz, csak van. 
• Természetesség: A közelség lehetővé teszi, hogy természetes önmagunk lehessünk. Közelség nélkül nincs stabilitás, intimitás nélkül nincs növekedés sem. Ha természetesen önmagam vagyok, gyermekibb isvagyok, megélhetem, hogy a nagyobb világ része vagyok, és hozzá tartozom a szerelmemhez. 
• Részvétel: Az emberi közösség része vagyunk, hozzátartozunk az emberiséghez, akik között több a hasonlóság, mint a különbség. 
• Önátadás: Ha átadjuk magunkat egy intim kapcsolatban, akkor túllépünk az elfogadáson. Ilyenkor megosztjuk magunkat, és a másik is osztozik bennünk. Mindkettőnk az igazi belső énjével találkozik a kapcsolatban. 
• Kölcsönösség: Az előző önátadásból is következik, hogy a kapcsolatunkat a viszonosság, viszonzottság jellemzi. Egyidejűleg, kölcsönösen szeretjük egymást és együtt létezünk. 
• Játékos elköteleződés: A bennünk élő gyermekkel is ápoljuk a kapcsolatot és a másik személyben levő gyermekkel is kapcsolatban vagyunk. Játékosságra képesen létezünk a kapcsolatban, és így felülmúljuk a felnőtt énünket. 
• Erkölcsösség: Az intimitás erkölcsi élmény, a személyes integritás lényege. De ez nem szabályok betartását jelenti, hanem inkább azt, hogy saját magunk helyeseljük-e azt, amilyenek vagyunk. Magunkat adjuk-e a kapcsolatban? Ha igen, akkor az a hiteles személyes megnyilvánulásunkat jelenti. 
• Függetlenség a rendszerektől: Elfogadjuk, hogy nincs olyan rendszer vagy eszme, amely a teljes igazságot képviseli. Erre csak az igazi énünk képes, amely minden létezővel kapcsolatban áll. 
• Kreativitás: Az intimitás művészet is. Legyünk művésziek, kreatívak, akik képesek alkotni, létrehozni új dolgokat. Az intimitással csökken a köztünk levő távolság, és nő a belső szubjektíven megélt élményünk. A létezés művészet is, legyünk élők és létezők! 

T.P. Malone - P.T. Malone: A bensőséges kapcsolatok művészete c. könyve alapján