INTEGRÁL szemlélet

INTEGRÁL SZEMLÉLET

A világ sosem volt olyan összetett, mint manapság, és egyre csak bonyolultabbá válik. Amikor a globális közösség részeként, felgyorsult mindennapjaink problémáival szembesülve nehezen tudjuk átlátni, összekapcsolni, egymásra vonatkoztatni, összerendezni, és kontextusba helyezni a különböző részleteket, szempontokat, perspektívákat, akkor kezd kicsúszni kezünkből az irányítás, elvész vagy komolyan csökken annak a lehetősége, hogy hozzá tudjunk járulni a problémáink megoldásához. A globalizálódás és az információ korában egyre sürgetőbbé, szükségessé vált az évezredeken át felhalmozódott, és most hirtelen szinte mindenki számára elérhető tudáshalmaz olyan strukturált összerendezése, keretbe foglalása, amely segít eligazodni ebben a gyorsan változó világban és információrengetegben, és megteremteni a kapcsolatot, áthidalást, a szintézist az eddig egymástól elszigetelt, vagy ellentétesnek tűnő nézőpontok, szemléletmódok közt, s ami holisztikus megértést tesz lehetővé és útmutatást ad a jövőre nézve is.

Az integrál szemlélet egy teljesség igényével fellépő, globálisan integrált elmélet- és gyakorlatrendszer, mely szakértői módon szintetizál minden, az emberiség által eddig alkotott, emberi létről szóló, ahhoz kapcsolódó területet: a nyugati pszichológiai, pszichoterápiás és filozófiai irányzatokat, más (pl. keleti) kultúrák spirituális (meditatív, misztikus, ezoterikus, vallási) rendszereit, művészeteket és a bölcsészettudományt, a természettudományokat (biológia, fizika, orvostudomány, pszichiátria stb.), társadalomtudományokat (szociológia, kultúr-antropológia stb.), továbbá rendszerelméletet, közgazdaságtant, ökológiát stb. Ezek eddig külön vizsgált és tárgyalt témák voltak, melyek mind az emberi lét egy-egy fontos aspektusát tárgyalják.

A világhírű amerikai filozófus, író, Ken Wilber által megalkotott Integrál Elmélettel (Integral Theory) ezek mind egy rendszerbe, egy modellbe állíthatók, egy térképre felrajzolhatók.

E metaelmélet széles spektruma miatt mára az egyik leghaladóbb megközelítéssé nőtte ki magát. A prominens szerep nagyrészt annak köszönhető, hogy az integrál elmélet számos különböző alkalmazási területen és sok elméleti-gyakorlati tudós munkájában bizonyította be a hasznosságát, akik mindannyian hozzájárultak és ma is hozzájárulnak az integrál elmélet továbbfejlesztéséhez. Átfogó természete révén már 35 tudományos, művészeti szakterületen és a vallási életben használják, többek között, a természet-, társadalom-, és műszaki tudományok legkülönbözőbb területein, mint pl. az egészségügyben, oktatás-nevelésben, vállalatirányításban, coachingban, politikában, ökológiában, a közgazdaságtanban, a pszichoterápiában, a jogtudományban, a feminizmus terén, erdőgazdálkodásban, stb.

Segítségével kidolgoztak egy Integrál Életvezetés (angolul ILP az Integral Life Practice-ből) néven ismertté vált megközelítést az egyes ember életének átalakításához és integrálásához is. Az ILP kerete lehetővé teszi, hogy az egyén önállóan és szisztematikusan feltárja és fejlessze önmaga számos oldalát, például a testét, az érzelmi intelligenciáját, a kognitív tudatát, a másokkal való kapcsolatait és a spirituális bölcsességét.

KEN WILBER

Forrás: https://www.kosmosjournal.org/contributor/ken-wilber/

Ken Wilber 1949-ben született Oklahoma Cityben, de sok helyen megfordult gyerekkorában, mivel édesapja a Légierőnél szolgált. 17 éves korától rendszeresen meditált. Az egyetemi ismeretszerzést az orvostudománnyal kezdte, majd biokémiát tanult, de hamarosan szakított az akadémiai tanulmányokkal, mert nem értett egyet a tudományos szemlélet anyagközpontúságával. Minden idejét saját szellemi útjának szentelve, önállóan kezdte olvasni, összevetni es szintézisbe foglalni a nyugati es keleti tudományos, filozófiai es pszichológiai irányzatokat. Rendkívüli információ és tapasztalat éhségének köszönhetően naponta 2-3 könyvet olvasott el.

23 éves korára írta meg, de csak 1977-ben adták ki első, nagyszabású tudatelméleti könyvét, The Spectrum of Consciousness (A tudat spektruma) címmel, mellyel megalapozta hírnevét eredeti gondolkodóként, ugyanakkor heves kritikát is kiváltott. A könyvben kifejtett tudatelmélete az ősi filozófia, a keleti és nyugati misztika, valamint a nyugati tudomány eredményeit ötvözi, és egy új világmagyarázat alapjait rakja le.

A hatvanas években az akkoriban alakuló transzperszonális pszichológiai irányzat legjelentősebb képviselőjeként tartották számon Wilbert, ő azonban túlnőtt annak keretein, és létrehozta saját ún. „integrál pszichológiáját”. Azóta húsz könyvet és számos esszét publikált, művei napjainkban már világszerte megjelennek, sokan korunk egyik legjelentősebb gondolkodójának tartják.

Jelenleg az Egyesült Államokbeli Denverben, Colorado államban él, ahol pezsgő szellemi műhely alakult ki körülötte. 1998-ban megalapította az integrál elmélet elterjesztését, részletes kidolgozását és gyakorlatba ültetését célzó Integrál Intézetet. A kaliforniai JFK Egyetem 2006 őszétől kínál először M.A. végzettséget adó „Integrál Elmélet” képzést. Emellett az Integrál Intézet szervezésében folyamatosan zajlanak élő workshopok es online tanfolyamok, ahol az integrál rendszert tanítják.

Magyarországon 2005-ben dolgozta ki a 3 éves képzést Gánti Bence, amelyet 2006-ban indított el világelsőként két amerikai egyetemen mellett párhuzamosan. Ennek folytatásaképpen 2009-től Integrál Akadémia néven létrejött az első önálló integrál szemléletet oktató intézmény, ahol 2011 szeptemberétől államilag is akkreditálttá vált az Integrál pszichológia képzés.

2008 óta rendezik meg évente az integrál világkonferenciát az USA-ban, ahol az integrál szemlélettel elméletben és gyakorlatban foglalkozó szakemberek együttgondolkodására nyílik lehetőség. 2014-ben Magyarországon is megrendezésre került egy Nemzetközi Integrál Konferencia (IEC) és idén 2016-ban újra itt volt megrendezve ez a kiemelkedő nemzetközi jelentőséggel bíró európai rendezvény újfent nagy sikerrel.
Ken Wilber magyarul is megjelent művei:

• Határok nélkül (Édesvíz 2000) 
• A Működő Szellem rövid története (Ursus Libris 2009, Európa Kiadó 2003) 
• Áldás és állhatatosság (Ursus Libris 2005) 
• Integrál szemlélet (Ursus Libris 2008) 

A MODELL

Wilber a valóság hierarchiáját vallja, amelyben minden egész egyben valaminek a része is, és minden rész egészként is észlelhető (Holon elv). Minden egész egy magasabb szinten integrálja magába a részeit (ahogy a sejtek szerveket alkotnak, a szervek szervezetet, és így tovább).

Az integrál modell egy többszörösen, négyféle módon is integrált modell: térben, időben, a tudomány és a spiritualitás szempontjából, valamint a különféle pszichológiai irányzatok szempontjából. 

1. Térben való integráltság alatt azt értjük, hogy magába foglalja a nyugati tudományos és a keleti tanok, továbbá az északi, déli kultúrák spirituális tanainak ismeretét is.

2. Időbeli integráltság azt jelenti, hogy a rendszer felöleli az ősi (törzsi, sámánisztikus kultúrák), premodern korok (tradíciók, vallások, spirituális utak), továbbá a modern (felvilágosodás, materialista, tudományos), és posztmodern korok (modernitás buktatóival szembesülők) tudását is.

3. A rendszer alapsémájába integrált belső és külső valóság: test-elme, ill. a spiritualitás/vallások és a tudomány (fizika, biológia, szociológia, rendszertudományok, művészet, filozófia, pszichológia). Egyaránt becsben tartja a pszichológiai irányzatokat és a spirituális tanok miszticizmusát, felismerve azt, hogy az igazság polaritásán keresztül, mindegyik igazsága elfogadható és érvényes a saját hatáskörében (Gánti, 1999).

4. Különböző pszichológiai irányzatoknak is megtalálja a méltó helyét anélkül, hogy ismeretanyaguk csorbát szenvedne (Gánti Bence, 2004).

2. ábra. Az integrálás sémája.

Készítette Gánti Bence. Az integrál pszichológia szak oktatási anyagából.

Az integrál szemlélet különlegessége, hogy elismer minden rendszert, és területet, mely tudományos alapokra helyezett, objektív kutatásokon (empiricizmus), vagy szubjektív, hiteles élménybeszámolókon (fenomenológia) alapul. Álláspontja szerint egyik megközelítés, vagy rendszer sem jobb, vagy rosszabb a másiknál, mindössze másik nézőpontot mutat be. Ezeket (a pontos adatokat, vagy hiteles saját élményű beszámolókat a részterületekről), ilyen módon önmagukban érvényesnek tekinti és az általuk szerzett ismereteket összerendezhetővé és átláthatóvá teszi. Ehhez szükség van specifikálódott személyek szakértelmére is és az integrál gondolkodásra, mely a modell mentén összeköti a különféle szakterületeket és összekapcsolja a keretrendszerrel, globális kontextusba ágyazva.

Az integrál nézőpont lehetővé teszi, hogy adott helyzetben, adott területen a valóság valamennyi fontos aspektusát figyelembe vegyük, mind egyének, mind szervezetek számára segít eligazodni a komplex és gyorsan változó világunkban, valamint segít az önismeret mélyebb, és önmegvalósítás magasabb fokára jutni. Lehetővé teszi személyes növekedésünk felgyorsítását, azáltal, hogy teljes spektrumú emberképet vázol fel előttünk.

Az integrált rendszer hátterében több száz rendszer és sok ezer szakirodalom módszeres és szisztematikus összevetése áll. Mindezen tudást és tapasztalatot egy mindent magába foglaló globális rendszerbe helyezve megkapjuk az integrál térképet – az IOR-t (Integrál Operációs Rendszer). Ennek az integrál térképnek Wilber öt fő komponensét különbözteti meg, melyek mentén feltárhatjuk az emberi evolúció kulcsmozzanatait.

Ne feledjük azonban, hogy „egy térkép, csak egy térkép, nem maga a táj.”(Wilber 2008, 213.old). Ez is, mint minden térkép használható valamire, valamilyen eligazodásra, tájékozódásra. Wilber ezt így magyarázza tovább az Integrál Szemléletben: „Az integrál megközelítés biztosítja, hogy erőforrásaink teljes spektrumát minden adódó helyzetben kihasználjuk, s így nagyobb sikerrel járjunk… Röviden, az integrál megközelítés segít, hogy magunkat és a körülöttünk lévő világot teljesebben és hatékonyabban lássuk….Ha az integrál megközelítést használjuk, akkor képesek vagyunk a tudományterületek közötti és azokon túli tudás áramlását elősegíteni és drámaian felgyorsítani… De mindez azzal az öt alapelemmel indul, melyet megtalálhatsz a tudatod körvonalain belül.” (Wilber 2008, 20.old.)

Az öt fő alapelem: a kvadránsok, tudatszintek, fejlődés sávjai/vonalak, tudatállapotok, tudattípusok.

 

folyt.köv.
 
Addig is, hadd osszam meg veletek a Budapesti székhelyű, majd 20 éve nagy sikerrel működő INTEGRÁL AKADÉMIA weboldalát, amin keresztül a legfontosabb alapkérdésekre, valamint rengeteg feltöltött irodalomra, hanganyagra és programra láttok rá. Jó böngészést kívánok.

INTEGRÁL AKADÉMIA